Hipertónia a pszichoszomatika szempontjából

Miért népbetegség hazánkban a magas vérnyomás?

A szomatoform zavarok kezelése Szakambulanciánk profiljába tartozik.

Magas vérnyomás és hipertermia A pszichológia, mint tudományág, azt képviseli, miszerint a magas vérnyomás pszichoszomatikus megalapozottsága vitathatatlan. A pszichoszomatika kifejezés elsősorban a test és a lélek elválaszthatatlanságát helyezi előtérbe, vagyis a lélek és a test egységére utal. A merev, csak organikus okokra visszavezető orvoslás mellett nagy teret kap napjainkban a pszichoszomatikus orvoslás.

A hipertónia multifaktoriális kórkép, azaz örökletes, személyiségbeli és környezeti tényezők komplex módon játszanak szerepet a kialakulásában. Esszenciális hipertóniáról pedig akkor beszélünk, ha a vérnyomás-emelkedés hátterében szervi elváltozást nem sikerül kimutatni. Ilyen a magasvérnyomás-betegségek mintegy 80 százaléka, mely elsődlegesen a magas stresszel, perfekcionizmussal, érzelemszabályozási nehézségekkel, mozgásszegény életmóddal, az elhízással, a dohányzással ill.

Ezzel párhuzamosan a depressziós és szorongásos betegséggel küzdőknél gyakrabban fordul elő magas vérnyomás, az összefüggés pedig olyannyira megalapozott, hogy a depresszió és a szorongás a kardiovaszkuláris betegségek független, a dohányzással egyenértékű rizikófaktora. A hipertónia krónikus betegség, enyhébb esetekben étrendi és életmódbeli változtatásokkal kontroll alatt hipertónia a pszichoszomatika szempontjából.

hipertónia a pszichoszomatika szempontjából

A hipertónia gyógyszeres kezelése mellett fontos szerepe van a pszichoterápiának. A bizonyítottan hatékony kognitív viselkedésterápia arra irányul, hogy a személy hatékonyan megküzdjön a stresszel, leküzdje az irreálisan magas teljesítményigényt, segítséget kapjon az esetlegesen társuló perfekcionizmus átértékelésében, valamint az optimális munka-pihenés egyensúly kialakításában.

Hipertónia a pszichoszomatika szempontjából

Kiegészítő eljárásként fontos lehet relaxációs technikák elsajátítása és a rendszeres testmozgás illetve mozgástudatos életmód kialakítása. A magasvérnyomás-betegség pszichés tényezőinek kezelése Szakambulanciánk profiljába tartozik.

hipertónia a pszichoszomatika szempontjából

Alvászavar Alvászavar hipertónia a pszichoszomatika szempontjából Az alvás alapvető létszükségletünk, szervezetünk, idegrendszerünk regenerálódásához nélkülözhetetlen élettani folyamat. Kellő mennyiségű és minőségű alvás szükséges ahhoz, hogy képesek legyünk megfelelő szellemi és fizikai tevékenységet végezni. Gyakori téves hiedelem, hogy ehhez legalább óra alvásra van szükségünk.

hipertónia a pszichoszomatika szempontjából

Valójában az alvásigény egyénenként és életkoronként széles határok közt változó. Felnőttek átlagos alvásigénye óra, de legmegbízhatóbban az jelzi, hogy elegendő időt töltöttünk megfelelő minőségű alvással, hogy kipihenten, frissen ébredünk.

  • Miért népbetegség hazánkban a magas vérnyomás? - Mindset Pszichológia
  • Pszichoszomatikus betegségek — Klinikai Pszichológia Tanszék Hipertónia a pszichoszomatika szempontjából A Stockholmi Női Coronaria Kockázat Vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a házastársi stressz-szint növekedése nem csak a szívbeteg, hanem az egészséges nők körében is - függetlenül az életkortól, iskolai végzettségtől, menopauzális státustól, egészségtelen életmódtól túlsúlyosság, dohányzás, ülő életmód és a betegség súlyosságától is - szorosan együtt járt a depresszió növekedésével.
  • Pszichoszomatikus betegségek – Klinikai Pszichológia Tanszék
  • Veseartériás magas vérnyomás
  • Hipertónia túlsúlyos szívkárosodással
  • Izom hipertónia felnőtteknél

Az alvás zavara gyakori panasz, megjelenési formája egyénenként változatos és hátterében számos ok állhat. Leggyakrabban elalvási- átalvási zavarként, illetve korai ébredésként, vagy ezek kombinációjaként jelentkezik, és legtöbbször valamilyen testi vagy pszichiátriai betegséghez, illetőleg valamely lelki, pszichés problémához társul.

Ha a panaszok három hónapnál hosszabban fennállnak, krónikus alvázavarról beszélhetünk.

hipertónia a pszichoszomatika szempontjából

A csökkent, illetve nehezített alvást, álmatlanságot inszomniának, a fokozott alvástevékenységet hiperszomniának nevezzük. Nagyon gyakran egyszerre mindkét jelenség jellemzi az alvászavarral küszködő embert, hiszen aki éjszaka nem képes kipihenni magát, nem tud aludni, nappal általában fáradékonyabb, álmosabb, gyakran a nappali órákban alszik. Mivel a kialvatlanság rontja a teljesítőképességet, növeli a balesetek kockázatát és csökkenti az immunrendszer védekező képességét, ezért ilyen esetben feltétlenül szakemberhez kell fordulni.

  • Hipertónia a pszichoszomatika szempontjából - mateza.hu
  • Hipertónia a pszichoszomatika szempontjából Sóbarlang Nyíregyháza.
  • Magyar Hypertonia Társaság On-line
  • Normalis pulzusszam
  • Ketorol magas vérnyomás esetén
  • Csipkebogyó készítmény magas vérnyomás ellen

Az inszomnia — álmatlanság talán a leggyakoribb alvásprobléma. A hátterében szereplő okokat általában öt csoportra bonthatjuk: Fizikai okok: különböző szervi problémák vezethetnek álmatlansághoz hormonális zavarok, idegrendszeri betegségek, asztma, allergia, vérkeringési problémák, erős fájdalmak, stb.

hipertónia a pszichoszomatika szempontjából

Élettani okok: az egyik leggyakoribb, álmatlansághoz vezető élettani jelenség az öregedés. Az időskori alvászavarok jól ismertek és hátterükben egyrészről biológiai tényezők pl. Élettani okok közé tartoznak még az alvás-ébrenlét ciklus cirkadián ritmus különböző hipertónia a pszichoszomatika szempontjából pl. Pszichiátriai okok: a pszichiátriai betegségek többsége alvászavarral jár együtt, leggyakoribb a depresszióhoz vagy szorongásos betegségekhez társuló alvászavar, de a mániás állapotot is alvászavar kíséri.

Fontos kiemelni az altatók és nyugtatók szerepét, amelyek átmeneti javulást okoznak, de hosszú távon az alvás szerkezetét felborítják és fokozzák az alvászavart.

Szomatoform zavarok

Függőség esetén megvonásuk kifejezett alvászavarral jár. A teljesség igénye nélkül megemlíthető a koffein, a teofillin, az efedrin tartalmú készítmények, az alkohol, a kokain, az amfetamin és származékaik, különböző szívgyógyszerek pl: beta-blokkolók alvással kapcsolatos negatív hatása. A fent említett okok szinte mindig átmeneti inszomniát okoznak. Ez egyrészről azt jelenti, hogy a kiváltó okot kezelve, illetve megszüntetve az alvászavar is rendeződhet.

Pszichoszomatika hipertónia alexander olvasni, Szimpatika főoldal

Másrészről viszont fontos tudni, hogy a fenti okok miatt nehezített alvást frusztráció, az elalvással kapcsolatos aggodalmak, az egyre jobban erőltetett alváspróbálkozások kísérik, jelentős stresszt és szorongást kiváltva, tovább rontva az alvást, így az ördögi kör megjelenése révén hosszútávú alvászavar alakulhat ki.

Az alvászavarok kezelési lehetőségei Amennyiben hetek óta észleljük alvásunk nehezítettségét, illetve azt, hogy napközben a szokásosnál fáradtabbak, álmosabbak vagyunk, teljesítőképességünk csökken, akár hangulatzavart, szexuális zavart, erősebb szorongást is észlelünk, mindenképpen forduljunk pszichiáterhez, alváscentrumhoz, vagy az alvás pszichoterápiájában képzett klinikai szakpszichológushoz.

hipertónia a pszichoszomatika szempontjából

Az alvásproblémák kezelésében ma az alábbi két módszer kombinációja hozhat tartós javulást Alváshigiénia kialakítása Saját magunk is sokat segíthetünk különböző életmódbeli változtatásokkal. Alakítsunk ki a lefekvéshez kapcsolódóan meghitt, stabil és ismétlődő szokásrendszert olvasás, meleg tej kortyolgatása, meditáció vagy relaxáció, a másnapi teendők listázása stb.

Fontos a megfelelő környezet biztosítása: kényelmes magas vérnyomás-megerősítés, megfelelő hőmérséklet stb.

DÉLELŐTT - Pszichoszomatikus betegségek - Ujpál Zsófia magas vérnyomás kockázat mértéke mi ez

Csak akkor feküdjünk le, ha álmosak vagyunk. Az ágy alvásra való. Ha 15 perc fekvés után nem alszunk el, akkor keljünk fel, és foglaljuk el magunkat valami unalmas tevékenyéggel. Lehet önbüntetésként olyan házimunkát végezni, amit különösen utálunk vasalás, mosogatás. Kerüljük el azt, hogy az alvás teljesítménynek tűnjön számunkra, ha nem alszunk, lehetőleg ne katasztrofizáljuk ennek hipertónia a pszichoszomatika szempontjából hatását, akár szándékosan ébren tölthetünk egy éjszakát, és másnap megyünk dolgozni.

A magas vérnyomás lelki háttere A magas vérnyomás pszichológiai vonatkozásai. A magas vérnyomás lelki háttere - Mindset Pszichológia Jövőbeli hipertónia- és a diabétesz-kezelési módok Tudományosan igazolt, hogy a relaxációs válasz — a menekülj-vagy-harcolj stresszválasz fiziológiai és pszichológiai ellentéte — kiváltható relaxációs technikákkal, pl. Mindazonáltal, eddig nem volt ismert, hogy a relaxáció pontosan milyen mechanizmus révén csökkenti a vérnyomást. A vizsgálatot az amerikai Centers for Disease Control and Prevention szponzorálta.

Az alváshiányt ne pótoljuk napközbeni szunyókálással. Kognitív viselkedésterápia A kognitív viselkedésterápia az álmatlanság igazoltan hatékony kezelési módszere, az Európai Alváskutató Társaság ajánlásában is elsőként választandó módszerként szerepel. Az alvásközpontú gondolkodásra jellemző, hogy lefekvés után agyunk éjjeliőrként fürkészi a környezeti zajforrásokat, és azon rágódunk, hogy már megint alvás nélkül töltjük az éjszakát, és biztosan borzasztó napunk lesz holnap. Ha felismerjük, hogy a szorongás összefügg ezekkel az automatikus negatív gondolatokkal, átértékelhetjük azokat oly módon, hogy a helyzetünket reálisabban lássuk, pl.

Miben segíthetünk?

Az alvászavarok kezelésének megtervezése előtt mindenképpen fontos tisztázni a zavar okait és a pontos tüneteket, ennek érdekében szükség lehet alvásnaplót vezetni. Mivel az alvászavarok legnagyobb része valamely átmeneti helyzethez, stresszel kapcsolatos pszichés problémához köthető, vagy pszichiátriai, illetve testi betegség részeként jelentkezik, ezeket az állapotokat is kezelni kell. Fejfájás Fejfájás A fejfájás az egyre gyakoribb környezeti ártalmak és a mindennapos stressz miatt nagyon gyakori egészségügyi probléma hazánkban és világszerte, sokszor súlyos terhet róva a személy mindennapjaira és környezetére is.

A háziorvosi ellátásban a fejfájós panaszoktól szenvedő személyek aránya kb. A leggyakoribb ún. A másodlagos fejfájások más betegségek következményeként alakulnak ki pl. A elsődleges fejfájásoknak és a túlzott gyógyszerszedésből származó fejfájásnak van a legnagyobb egészségre és társas közegre gyakorolt negatív hipertónia a pszichoszomatika szempontjából.

A magasvérnyomás-betegség lelki háttere

A tenziós fejfájás a fejfájások leggyakoribb típusa. Bár nem jár súlyos szövődményekkel, a munkavégző képességre és az életminőségre jelentős hipertónia a pszichoszomatika szempontjából van. A tenziós fejfájás általában enyhe vagy mérsékelten súlyos, abroncsszerű fájdalommal jár, amelynek nincs jellemző helye, a fej bármely részét érintheti. A migrén rohamokban jelentkező, általában súlyos, féloldali fejfájás. Ez a típusú fejfájás erőteljes tünetekkel járhat, az érintett sokszor csak arra tud gondolni, hogy egy csendes, sötét helyen lefeküdjön és kivárja a fejfájás végét.

A migrénes rohamot általában figyelmeztető előjelek vezetik be, amelyek valamely érzékszervhez kapcsolhatók fényfelvillanások, sötét foltok, a kar vagy a láb zsibbadása.

Lehet, hogy érdekel