4 zálog a fej szívéért és egészségéért

SZENT ÁGOSTON VALLOMÁSAI

Vándorcigányaink pedig a félmultat igy használják: szomasz, szalasz, hasz, szamasz, szanasz, hasz. A mult idő a következő alakokat mutatja: A vándorcigányok a kárpátiak második alakját használják: úlyom, úlyol, úlya stb. A kárpáti cigányoknál a régmult idö alakjai megegyeznek a dunántuliakéival. A kárpáti magyar cigányok ugy a vándor- mint a dunántuli magyar cigányok alakjait használják, azon eltéréssel, hogy az egyes szám második személye: óveha, úveha, a többes 1.

A kárpáti cigányok itt is ugy a dunántuli, mint a vándorcigányok igealakjait használják, azon eltéréssel azonban, hogy tájszólásukban az egyes szám 2.

Más karakterek

A főnévi igenév óvel vagy úvel, vagy óven, úven, az oláh cigányoknál avén; a parancsoló mód egyes számu 2. A mult részesülő: ovlo -i vagy a vándorcigányoknál úlo iaz oláh cigányoknál avló i ; a határozói alak pedig a magyar és vándorcigányoknál óvindosz vagy úvindosz, az oláh cigányoknál avindósz, illetőleg csak óvindo úvindo avindó. A foglaló óhajtó mód alakjai egyeznek a jelentő mód alakjaival, csakhogy eléjök the vagy thi kötőszó áll; p.

Az oláh cigányok tájszólásában a jelen idő cselekvő alakja teljesen megfelel a vándorcigányokénak, mig a szenvedő alakja a magyar cigányokéval azonos. Az oláh cigányoknál a cselekvő alakban a félmult idő igy hangzik: marósz, marészasz, marélasz, marászasz, marénasz, marénasz; a szenvedő alakban pedig megfelel a kárpáti cigányokénak, kivéve az egyes szám 2. Az oláh cigányoknál a régmult időnek ugy a cselekvő, mint szenvedő alakja abban különbözik a kárpáti cigányokétól, hogy a cselekvő alakban az egyes szám 2.

Az oláh cigányok tájszólása a jövő időt egészen eltérőleg képezi: A főnévi igenév cselekvő alakja mindezen cigányoknál marel márel, márena szenvedő alakban a magyar, kárpáti és oláh cigányoknál margyovel márgyovel, margyovena vándorcigányoknál pedig mardovel. A parancsoló mód cselekvő alakban: mar, marasz, maren, a szenvedő alakban: margyov, margyoven, a vándorcigányoknál: mardov, mardoven.

  • Várday Pál esztergomi érsek Fegyverneki Ferenc sági premontrei és András esztergomi prépostot Selmeczbánya vallási állapoténak megvizsgálására küldi.
  • 4. ( szám) - PDF Free Download
  • Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XI. Budapest
  • A regény terve bûn és büntetés részletekben. Bűn és büntetés összeállítása tervvel

A mult részesülő cselekvő alakjában: mardo, szenvedő alakjában: margyovalo, a vándorcigányoknál mardovalo. A határozói alak cselekvő alakjában marindosz, esetleg marindo, szenvedő alakban: margyivindosz, esetleg margyivindo mely helyett a vándor cigányok mardovindo -sz alakot használnak.

A tisztaság a kulcsa a témával foglalkozó interaktív tábla idősebb csoport leckének egészségügyi prezentációjának. Számtalan világban élünk mikroorganizmusok. Szinte bárhová megyünk megjelent, és bármit is teszünk, elkerülhetetlenül mi Patogén mikrobákat gyűjtünk a kezünkön. És ez különösen veszélyes, mert a tudósok szerint leggyakrabban az emberek megbetegednek azáltal, hogy átvesznek egy fertőzést kézi érintkezés - a korlátok érintése a buszon, korlátok be bejáratokhoz, bevásárlókocsikhoz.

A létige a cigányban is használatos olyan szerkezetben, mint «nekem van», p. A létigét a részesülővel szenvedő értelemben is használják; p. A létige a részesülővel cselekvő értelmű a következő igéknél: terdo a. S ily módon képeztetnek a többi idők is. Vannak a cigány nyelvben személytelen igék is, melyek csak az egyes szám harmadik személyében fordulnak elő. Ezek a következők: dukhal fáj; trebol kell; az oláh cigányok még az alábbiakat is használják személytelenül, a jelen, félmult és jövő időben: fal tetszik, rémlik; aresól elég; sz'aleól tetszik, kedves; realól kellemes; trasz mindegy, semmi; trebul kell.

Ha ezen főnevek az egyes számban állanak, a cselekvés egyszeri, ha többesben, gyakori voltát jelentik. Ezen főnevek: csik tüsszentés; kockarida böfögés; ezek lel-lel járnak; ril alszél, brisind eső, ezek del-lel járnak.

Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XI. Budapest 1927.

Jelentő mód Főnévi igenév: the lel kockarida; parancsoló mód: lel tuke kockarida a. A böfögés gyakori voltának kifejezésére a főnév többes száma a lel többes számának 3. A magyar -hat, -het képzőnek is személytelen igék felelnek meg, melyek a személyes névmás és az ige között állanak változatlanul minden módban és időben. Ezen igék : a saj a. Használatos némely magyar és valamennyi német cigánynál saj helyett, p.

Tagadólag: nasztyi, nastyi, p. Saj önálló ige gyanánt is szerepelhet. Igy: me saj, tudok, tu saj, tudsz, jov joj saj, tud, amen szastyi, tudunk, tumen szastyi, tudtok, 4 zálog a fej szívéért és egészségéért szastyi, tudnak; me nastyi, nem tudok, tu nastyi, nem tudsz, jov joj nastyi, nem tud.

A magyar «kell» a cigány nyelvben hum által fejeztetik ki, mely után mindig the a. Sok cigány muszinav-ot használ hum helyett, p. A névszó. Főnév és melléknév. A cigány nyelv csak két grammatikai nemet különböztet még, a him- és nőnemet. A himnem rendes végzete -o vagy mássalhangzó, a nőnemé -i vagy mássalhangzó. Van néhány -a végü himnemü és nőnemü főnév is.

A -ben, -pen, -be, pe, -bo, po, végü igei főnevek mind himnemüek. Az idegen nyelvekből vett -osz, -isz végüek himnemüek, -ka, -ica nőnemüek, p.

Lakatosné; dzsiukel hn.

4 zálog a fej szívéért és egészségéért

Kutya, dsiukli nn. Szuka melléknevek baro hn. Bari nn. Élettelent jelentő -i végü főnevek olykor kivételesen himnemüek. A cigány nyelv általában nem igen szigoru a nem alkalmazásában, p. A mellékneveknél nincsen kivétel: a mássalhangzóval végződőknek mind a két nemre csak egy alakjuk van, p.

4 zálog a fej szívéért és egészségéért

Képzésre nézve vannak: 1. Tőfőnevek, p. Nőnemü lesz a himnemüből, ha az -o végzet -i-vé változik; ez alkalommal a cseh-morva, oláh és sok magyar cigánynál n, l, d, t, st, szt átváltoznak ny, ly, gy, ty, sty, szty-vé, p.

Olykor nőnemü főneveknek a magyar és cseh-morva cigányoknál -ni, -nyi, a németeknél -nin a képzője, mely főkép élőt jelentőknél fordul elő, p.

A himnemü és nőnemü neve gyakran egészen külön-külön tőjü szó; p. A melléknevek képzésére nézve megjegyzendő: a cigány nyelvnek nincs tulajdonképeni birtokos esete s e helyett bizonyos melléknévi alakot használ.

Minden főnév tője melléknévvé alakítható át a következő képzőkkel: himnemü főnévből: -eszkero hn. Több személyre vagy tárgyra a képző -engero hn. A nőnemü-akero 4 zálog a fej szívéért és egészségéért, e előtt a török, magyar, oláh, szerb, szerémségi és cseh-morva cigányoknál d, l, n, t, st és szt átváltoznak gy, ly, ny, ty, sty és szty-vé. 4 zálog a fej szívéért és egészségéért, -utno helyet vagy időt jelző igehatározókból melléknevet képez, p. A-tno,-utno következőkép is alakul: -duno, -eduno, -ituno, -uno, -ano, -ino, -sztuno, -kuno, -ardo, -ono; p.

A mult részesülők mind melléknevekül is használtatnak és nőnemü és többes számu alakban is előfordulnak; p. Mássalhangzós végü tőmelléknevek mindkét nemben és a többes számban, sőt mint igehatározók is változatlanul maradnak.

Ezek a következők: aver más, dur távol, chor mély, kucs drága, phuj semmirekellő, szik gyors, sukar szép, miszech rossz, gonosz. A cseh-morva és a legtöbb magyar cigánynál azonban felveszik a nem és szám ragjait, p. A kicsinyítés képzője eredeti cigánytőkből származó fő- és mellékneveknél egyaránt himnemü -óro és nőnemü -óri, p. A fokozás középfokát a magyar cigányoknál -éder, az oláhoknál -edér képzi; ha a melléknév magánhangzóval végződik, az elmarad; p.

Czímer Zoli: Az ország nyelvórája 4

A tőtől egészen eltérő fokozást mutatnak: lácso jó, féder jobb; misto jó, féder jobb; miszech rossz, holéder rosszabb. A fokozás felső fokát a magyar cigányok naj és maj, némelyek a magyar leg- szócskával, az óláh cigányok pedig csak maj-jal képzik; p.

Ágoston szörnyű fájdalma. Abban az évben, amikor szülővárosomban legelőször tanítani kezdtem, igen kedves jóbarátot szereztem. Közösek voltak tanulmányaink, korunk egyenlő, s együtt éltük át fiatalságunk virágkorát. Valamikor együtt gyerekeskedtünk, együtt jártunk iskolába, együtt szoktunk játszani is.

A többesszám-ban a magánhangzós végzetü melléknevek e hangzó helyébe -e-t tesznek; a mássalhangzós végüeknél az -e a tőhöz járul; például korro vak, korre vakok, sukar szép, sukare szépek. A főnevek a többes számban majd -e, -a, -i képzőt vesznek fel, majd változatlanul maradnak. Szabálykép felállítható: 1. Mássalhangzós vagy -a vagy -i végü himnemüek ragja a többes számban -a, p. Az idegen szármázásu -osz -isz végü himnemüek -i-t vesznek fel a többes 4 zálog a fej szívéért és egészségéért p.

Változatlanul megmaradnak a legtöbb magyar cigánynál a következő himnemüek: csor tolvaj, gra vagy graszt ló, kan fül, rom cigány, kast fa, dand fog, va vagy vaszt kéz. A -be, pe, -ben, pen, -bo, po végzetüek a többes számban mind -a-t vesznek fel. A nőnemü eredeti cigány főnevek többes számu ragja -a vagy -i. A cseh-morva és némely magyar cigányoknál a d, l, n, t, st, szt, 4 zálog a fej szívéért és egészségéért gy, ly, ny, ty, sty, szty-vé.

Minden főnév gyanánt használt melléknév és mult részesülő mind 4 zálog a fej szívéért és egészségéért két nemben -e-vel képzi a többes számot. A cseh-morva és legtöbb magyar cigánynál l, r, n, után j előzi meg a többes szám a ragját.

4 zálog a fej szívéért és egészségéért

A cigány nyelvben hét vagy nyolc eset van a tájszólások szerint. Ejtegetés van a főneveknél, önálló mellékneveknél, mult részesülőknél s a számneveknél. A birtokos eset tulajdonkép melléknévi alak. Magyar és vándor cigányainknál a következő ragok járulnak a tőhöz az egyes esetek mejelölésére. Az oláh cigányok az egyes szám birtokosát -eszkoro, -éhko, nőn. A magyar -é végzetü s a ragtalan vagy -nak, -nek ragu birtokos főnevet a cigány a melléknévi birtokos alakkal fejezi ki.

Azon tájszólásokban, melyekben beható nincsen, ezt és a marasztalót a tulajdonító pótolja; a hol van beható, ez egyszersmind marasztaló is. A kihatóval a távolító és veszteglő is kifejezhető. A többi magyar viszonyragos főnevek helyett előljárós főnevek állanak. A ragozásnál e és a előtt d, l, n, t, st és szt- gy, ly, ny, ty, sty és szty-vé változik, r után pedig j járul a rag elé. A magánhangzós végü főnevek, a nevező esetet kivéve elejtik e magánhangzót; a szólító egyes számában csak -e-t vesznek fel.

4. (67. szám)

Élőt és élettelent jelentők ragozása közt is van némi különbség. Az életteleneknél a szenvedő eset mind a két számban egyezik a nevezővel. A -goro, -koro, -gero, -kero gyakran -gro, -kro-ra rövidül, főkép a vándorcigányoknál; az -éhkoro helyett a Duna és Tisza között -éhko hangzik. Élőt jelentő himnemüek: rom cigány, csiriklo madár. Az alsó Duna es Tisza között elő oláh cigányoknál az egyes szám igy hangzik: rom, roméhko, romészte, romész, romá, romésztar, romésza, romészke stb.

Lisieuxi Kis Szent Teréz templom

Élettelent jelentő himnemüek: akhor dió, kóro korsó: Az oláh cigányoknál a birtokos egyes számban: akhorészkoro, korészkoro, a többes számban: akhoréngoro, koréngoro. Az -osz, -isz, -usz végü 150/90 magas vérnyomás származásu főnevek ragozása az egyes számban eltérő, a többesben szabályos; p. Dad atya többes szám dada, egyes sz.

A -be, -pe, -ben, pen, -bo -po végüek mind a két szám kihatójában és segítőjében és a többes szám birtokos, tulajdonító és beható esetében a-t tesznek e helyébe; az egyes szám nevezőjét kivéve, valamennyi esetben elejti javítja a szív egészségének étrendjét -ben, -pen az e-t; p.

Élőt jelentő nőnemüek: phen nővér, romni aszszony: Az alsó Duna és Tisza között lakó oláh cigányoknál a birtokos igy hangzik: egy. Élettelent jelentő nőnemüek: patrin lomb, levél; gódi ész, lélek: Az alsó Duna és Tisza között lakó oláh cigányoknál itt is a birtokos igy hangzik: egy. O végü himnemüből képzett, élő lényt jelentő nehány -i végü nőnemü főnév a cseh-morva és több magyar cigány tájszólásban a többes számban -ij-t vesz fel; p.

Az önálló melléknév, mult részesülő és számnév a főnevek minden szabályát követi a ragozásbán; p. A többes számban mind a két nem ragja -e. A mássalhangzós végü s a közép és felső foku melléknevek önállóan ép ugy ragoztatnak, mint a magánhangzós végüek; p.

A főnév előtt álló közép és felső foku melléknév szintén ugy ragoztatik, mint a nem fokozott; p feder raj, federe rajeszte jobb ur, jobb urnak ; holeder lil, holedere lileha rosszabb levél, rosszabb levéllel : báreder ráni, báredera rányatar nagyobb urnő, nagyobb urnőtől. A melléknévvel vagy számnévvel összetett főnévből származó mellékneveknél a határozó szó nem követi a melléknevek szabályait, hanem ha mássalhangzóra végződik, ehhez -e járul, a végmagánhangzót pedig -e-re változtatja.

A német cigányok változatlanul kapcsolják össze a neveket. A számnév. A számnevek a szerint, amint vagy fő- vagy melléknevekül szerepelnek, azoknak minden szabályait követik. Igy p. Sarkszámok: 1 jek, 2 duj, 3 trin, 4 stár, 5 panzs, panc 6 sov 7 efta 8 ochto ofto, 9 enya 10 des, 11 desujekh, 12 desuduj, 13 desutrin, 14 desustár, 15 desupanzs, 16 desusóv, 17 desefta, 4 zálog a fej szívéért és egészségéért, 18 desochto,19 desenya, 20 bis, 21 bisujekh, 30 trianda, 40 starvardes, staránda, 50 pansvardes, pancsinda.

Nagyobb számok var, val «szor»-ozással fejeztetnek ki, p. Jek csak az egyes számhan, a többiek csak a többes számban ejtegethetők; a következőképen: A rendszámok a sarkszámokból képeztetnek himnemü -to, nőnemü -ti és többes számu -te raggal; a nőnemü ragot a cseh-morva és sok magyar cigány tyi-nak ejti.

Határozatlan és osztó számok: szavoro fn. Duj the duj kettenkint stb. Soduj a. Határozói számok -var vagy -val képzővel; p.

Lehet, hogy érdekel